Segítség a Google térkép használatához Keresés a falutur lapcsaládban |
Köszönet és gratuláció a termeszetjaro.hu Csapatának! |
Budai dűlőkeresztelő - túra |
"A Budai-hegység felfedezése a budai dűlőkeresztelő nyomában"Zúgligetből a Császáruszodáig |
| A reformkor és a nyelvújítás egyik kevésbé ismert vívmánya a helynévújítás volt, ennek pedig emlékezetes eseménye az ún. budai dűlőkeresztelő. Budán többnyire német ajkú lakosság élt ebben az időszakban, ezért minden, a Budai-hegységből jól ismert hely- és helységnév egyöntetűen német volt. Döbrentei Gábor író, szerkesztő és királyi tanácsos 1844-ben a Honderű című újságban tett javaslatot mintegy hatvan budai helységnév magyarosítására. Buda város közgyűlése 1847. június 11-én fogadta el a javaslatot, és 1847. június 19-én történt meg az emlékezetes kirándulás, amikor is egy nagyobb társaság Döbrentei vezetésével felkapaszkodott az akkor még Am Himmelnek, új nevén Tündér-hegynek nevezett magaslatra. Körbenéztek, felolvasták a határozatot, és lezajlott a „dűlőkeresztelő”. A közepesen nehéz túra során bejárjuk a Budai-hegység Budapesthez tartozó legjellegzetesebb hegyeit a Tündér-sziklától kezdve a János-hegyen és a Nagy-Hárs-hegyen át a Szemlő-hegyig, s megismerjük a Budai-hegység egyedülálló kulturális és természeti értékeit. A szerző tippje A túrát egész évben ajánljuk, ugyanakkor ha valahol, ezen a túrán valóban fontos a kilátás, ezért mindenképpen tiszta időben vágjunk neki. Ha a vegetációs időszakon kívül megyünk, akkor jobban kirajzolódnak a várossal benőtt hegyek is, ezért a legjobb választás a túrára egy szép tiszta, késő őszi vagy téli nap. Nehézség: közepes Hossz: 18,3 km Időtartam: 8:00óra Szintemelkedés: 618 m Szintcsökkenés: 801 m Forrás és további információ: termeszetjaro.hu |
^ A lap elejéhez ^ |
Budai Sas-út - túra |
"A Budai Sas-út"Széchenyi-hegyről a Hegyalja-útig |
| Kevesen ismerik ezt az útvonalat, pedig van itt minden: panorámák, orom, barlang, szakadék, sőt még bunker és labirintus is. A budai Sas-út egy kényelmes, 2,5 órás (plusz 1 óra Sas-hegy kör) túra főként lefelé egy 9 kilométer hosszú nyomvonalon. Inkább relaxációs jellegű, semmint megerőltető menet, és a gyerekek sem unatkoznak közben, ha épp a család szeretne kirándulni egyet. Edzésnek felfelé is megtehető, akkor elég a Márton Áron tértől indulni. Nyilván sokakat érdekelne az Ördög-orom labirintusa is, de az manapság sajnos nem bejárható. A szerző tippje Ha a Sas-hegyet is betervezzük az útba, akkor november 30-ig kell megjárni a túrát, a Látogatóközpont ugyanis télire bezár. Érzékletes élménybeszámoló a Szépkilátás blogon olvasható. Nehézség: könnyű Hossz: 8,9 km Időtartam: 2:33óra Szintemelkedés: 191 m Szintcsökkenés: 522 m Forrás és további információ: termeszetjaro.hu |
^ A lap elejéhez ^ |
A sziklaorom lábától a meggyes rétesig a Budai Zöldön - túra |
"A sziklaorom lábától a meggyes rétesig a Budai Zöldön"Gellért-tértől a Normafáig |
| Természetélmény, épített emlékek, kisvasutazás és persze mennyei rétes - mindez azoknak, akik szeretnének kitörni egy kicsit a főváros nyüzsgéséből, és nem akarnak messzire menni. Szerencsére a fővárosiaknak nem kell messzire menniük, ha szeretnének egy jót kirándulni. A zöld jelzést követve például Budapest természeti értékeit, illetve néhány építészeti érdekességét is fel lehet fedezni, így a túra egyben kulturális program is lehet. Ezen a szakaszon a Gellért-hegy lábától a Normafáig haladva több perspektívából is megcsodálhatjuk a fővárost, elhaladunk többek között a Filozófusok kertje vagy az impozáns városmajori templomegyüttes mellett, benézhetünk a nyugalmat árasztó Jókai-kertbe, zárásképp pedig akár a Gyermekvasúttal is utazhatunk kicsit. A szerző tippje Ne félj néha letérni a jelzésről! Nagyon eltévedni biztosan nem fogsz, viszont olyan helyszínekre keveredhetsz, mint például a Jókai-kert a Költő utcában, ahol érdemes bóklászni és megnézni a szobrokat, a geológiai kiállítást vagy a Jókai emlékszobát. Érdemes szem előtt tartani, hogy ez a túra sokszor a városban, utcákon halad. Nehézség könnyű Hossz 11,9 km Időtartam 3:37óra Szintemelkedés 500 m Szintcsökkenés 148 m Forrás és további információ: termeszetjaro.hu |
^ A lap elejéhez ^ |
.
Séta az Óbudai-szigeten |
Óbudai-sziget (Hajógyári-sziget)Filatórigától a Filatórigátig |
| Nagyobb ismertségre az itt 1993 óta minden évben megrendezett Sziget Fesztivál miatt tett szert. Az 1900-as évek környékén Nagy-szigetnek hívták. Később (máig is) Hajógyári-sziget néven is emlegetik, mert déli végében működött egykor az Óbudai Hajógyár. Ennek épületeibe az ipari tevékenység megszűnése után különböző cégek költöztek. A sziget kikötőjében működik a Magyar Yacht Klub. A volt hajógyár területén találták meg Hadrianus aquincumi római helytartó, a későbbi császár palotáját, amely még feltárásra és bemutatásra vár. Körséta az Óbudai-szigeten, Budapest hatalmas, vízre épített parkjában. Meglátogatjuk a természetesközeli, zegzugos árparti erdőket, szétnézünk a Duna kavicsáról, és felkeressük a park gyerekek számára is izgalmassá részeit. A kanyari szorosából kilépve lelassuló Duna által lerakott hordalékból eleinte zátonyok, majd esetenként szigetek épülnek. Ilyen az Óbudai-sziget is, melyet később persze – városi terület lévén – mesterséges feltöltésekkel és kotrásokkal formáltak. A sziget északi csúcsa a környék legismertebb vízimadár-vonulási megállója. Az átvonuló madarak között az összes közép- és észak-európai faj előfordul. A füzes-nyáras, vadszőlős galériaerdőben nyaranta énekesmadarak költenek. A sziget északi részét egykor – a korábban az egész szigetet beborító erdő kiirtása után – mezőgazdasági területként használták. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már az 1930-as évek közepén az akkor Nagy-szigetnek nevezett területet erdő- közkert-területnek irányozta elő, de ez akkor nem valósulhatott meg. 1974 májusában készült el az Óbudai-sziget Részletes Rendezési Terve, amely városi közpark létrehozását írta elő. A munka több ütemben valósult meg, 1975 májusára készült el 340 000 m2 park és a szükséges utak, parkolók kialakítása, valamint a nyugati parton 2 kilométer erdei tornapálya. A következő ütemben az északi szigetcsúcs rendezése történt meg. Az Óbudai Gázgyár, mely a Duna budai oldalán, az Óbudai-sziget északi részével egy magasságban terült el, 1913-tól 1980-ig működött. Ebben az időszakban az Óbudai-sziget északi részén is létesítettek gáziszap-ülepítőket, melyeket ebben az ütemben rekultiváltak. 1980-ra elkészült a 63 hektáros park, 17 hektár parti erdő és egyéb terület, ródlidomb, csúszdák, 6 db teniszpálya, valamint játszóterek. 1982-ben állították fel Szabó Gábor Sellő szobrát. Hivatalosan Óbuda, Buda és Pest fővárossá egyesítésének 100. évfordulója alkalmából, 1983-ban adták át a közparkot Május 9. park néven. A Duna-part egykor jellemző, erdős-sztyepp jellegű növénytakaróját, az ún. galériaerdőt az emberi beavatkozás szinte teljesen eltüntette a budapesti szakaszon, így az Óbudai-sziget északi felének természetközeli állapotú partvonala az egyik legutolsó látható példája maradt. Az alacsonyabb vízállások idején még megfigyelhetjük a folyó által erodált és folyamatosan változó part szerkezetét is. A szerző tippje A területen a Sziget Fesztiválon kívül sem ritkák a rendezvények, ezért érdemes előre tájékozódni, hogy nyitva van-e az egész park. Nehézség könnyű Hossz 4,2 km Időtartam 1:04óra Szintemelkedés 13 m Szintcsökkenés 13 m Forrás és további információ: termeszetjaro.hu, ill. wikipedia.org |
 |
^ A lap elejéhez ^ |
| A zászlós számláló indítása: 2011 március 24. |
 FALUSI TURIZMUS CENTRUM, ALAPÍTVA: 1995 Üdülés, nyaralás, szállásfoglalás - országos kínálat 1074 Budapest, Dohány u. 86. Email: falutour@falutour.hu A Falusi Turizmus Centrum itt található:  |
Copyright (c) 1995-2021 Copyright (c) 1995-2021 Falusi Turizmus Centrum *** Minden jog fenntartva *** ftur@ftur.hu |