Falusi Turizmus Centrum

Kombinált szálláshelykereső

Amennyiben egy konkrét település után érdeklődik, akkor ide kattintva a "falutur.hu Nagy Szálláskatalógust" ajánljuk! Az alábbi speciális kombinált keresőt akkor érdemes használni, ha létszám, szállásár, egyéb szolgáltatás szerint keres konkrét utazási ajánlatokat.

Magyarországi települések

Magyarországi szállások tájegység térképen

< a href = "http://www.falutur.hu/szallas/terkep/aggtelek.html" target="_blank">Szállástérkép - Aggteleki-karszt
A természet kedvelőit kiváló szálláshelyek várják a környék csendes falvaiban.
Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb kistája, a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része. Az egész hegység természetvédelmi terület, az Aggteleki Nemzeti Park része. Hazánk élettelen természeti értékei közül egyedül az itt található barlangok kerültek fel az UNESCO világörökség listájára. Bővebben...
Szállástérkép - Alpokalja
Szállás a környék csendes falvaiban is bőven található.
Északról a Duna–Morva-medence, keletről a Kisalföld és a Vas–Soproni-síkság, délről a Mura–Rába-dombvidék határolja. A vidéket alkotó kistájak: Lajta-hegység, Vulka-medence, Fertőmelléki-dombság, Soproni-medence, Rozália-hegység, Soproni-hegység, Bucklige Welt, Borostyánkői-hegység, Kőszegi-hegység, Kőszeghegyalja és Vas-hegy. Ennek a természetföldrajzi egységnek a határait gyakran kitágítják, és az Alpokalja részeként tekintenek a délebbi helyzetű, Ausztria, Magyarország és Szlovénia területén húzódó, alacsonyabb tengerszint feletti magasságú Mura–Rába-dombvidékre is, amelynek kistájai: Heáncföld, Felső-Őrség, Németújvári-dombság, Lapincs-völgy, Ilz–Feistritz-dombság, Felső-Rába-völgy, Kelet-Stájer-dombság és Vendvidéki-dombság. Bővebben...
Bakony
Közel a Balaton, ragyogó kirándulási lehetőségek, sok szállás található a környék csendes falvaiban.
Tágabb értelemben a Bakony részének tekintik a Déli-Bakonytól a Tapolcai-medence által elválasztott Keszthelyi-fennsíkot és a Balaton-felvidéket is.

Északi-Bakony
Magas- vagy Öreg-Bakony (Kőris-hegy 709 m, Kék-hegy 661 m, Som-hegy 649 m, Középső-Hajag 646 m, Papod 644 m).
Keleti-Bakony: nyugatról a Zirci-medence, keletről a Móri-árok határolja.
Bakonyalja: a Magas-Bakony Kisalföld felőli lejtője: a Sokorói-dombság révén egészen Győrig terjed.

A Déli-Bakonyt nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fennsík, északról pedig a Devecseri-árok határolja.

Balaton-felvidék
Az ÉNy-i széltől védett táj régi falvaival, szőlőültetvényeivel a Földközi-tenger mediterrán partjait idézi. A Balaton-part szegélyén több helyen (Balatonfüred, Kékkút stb.) szénsavas források fakadnak.

Keszthelyi-fennsík

Pannonhalmi-dombság (vagy Sokorói-dombság) Bővebben...
Szállástérkép - Balaton
A Balaton szerelmeseit a partközeli apró falvakban is számtalan szálláshely várja.
"A magyar tenger". Minden évben megrendezik a tóhoz kapcsolódó három nagy tömegsporteseményt, a tókerülő Kékszalag Nemzetközi Vitorlásversenyt, a Révfülöp-Balatonboglár közötti, Balatont keresztben átszelő távúszóversenyt, illetve a Fonyód-Badacsony-Fonyód útvonalon bármilyen kézi hajtású vízi járművel a Balaton-átevezés versenyt. Bővebben...
Szállástérkép - Börzsöny
Változatos a szálláshely kínálat. Turistaháztól a szállodáig minden típusú szállás megtalálható.
Északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence és a Cserhát határolja. Kistájai: a Központi-Börzsöny, a Börzsönyi-kismedencék és a Börzsönyi-peremhegység. A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park. A Csóványosról tárul elénk az ország egyik legszebb panorámája a Dunakanyarral és észak felé a Magas-Tátrával. Bővebben...
Szállástérkép - Bükk-vidék
A hegyvidéket kedvelők egyik legkedveltebb szállásai a Bükkben találhatók.
A Bükk-vidéken található Magyarország legnagyobb összefüggő erdőterülete. A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége. Középső területe a Bükki Nemzeti Park. A Bükk-vidék legmagasabb csúcsának sokáig az Istállós-kő-csúcsot tekintették (959 m), azonban a Kettős-bérc déli csúcsa magasabb: 960,715 méter. A Kettős-bércet Szilvási-kőnek nevezték át. További csúcsok: a Bálvány (956 m) és a Tar-kő (949 m), de még további kb. 50 csúcs emelkedik 900 méter fölé. Bővebben...
Szállástérkép - Cserehát
A szállások szinte csak a falusi turizmus keretén belül találhatók.A szomszédos Aggteleki-karszt és Zemplén közelsége teszi vonzóvá a Cserehátot.
Az Északi-középhegység részben erdőkkel borított dombvidék, amely a szlovák-magyar határtól délre, a Bódva és a Hernád között a Sajóig húzódó területen, átlagos magassága 250-300 méter. Legmagasabb csúcsa az 340 m magas Kecske-pad. Bővebben...
Szállástérkép - Cserhát
Néhány kisebb panzió és a falusi szállásadás jellemző a térségben. Óriási vonzerő Hollókő az UNESCO világörökség.
A Cserhát Magyarország északi részén az Északi-középhegység egyik hegysége. Északról az Ipoly völgye, keletről a Tarján-patak és a Zagyva, délen az Alföld, nyugaton pedig a Nógrádi-medence és a Börzsöny határolja. Bővebben...
Szállástérkép - Dráva-vidék
A vízisportot, horgászatot kedvelők célpontja lehet, többnyire falusi szállások igénybevételével. Fontos vonzerő a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Villányi borvidék közelsége.
A Dráva a Duna jobb oldali mellékfolyója. Magyarország és Horvátország határfolyója. Bővebben...
Szállástérkép - Dunakanyar
Szállodák, panziók, magánszállások biztosítják az elszállásolást.
A kedvező adottságokkal rendelkező Dunakanyar a Duna Pilismarót és Visegrád közötti szakasza. Ezen a részen a folyó a Börzsöny és a Visegrádi-hegység között folyik, valamint folyásiránya nyugat-keletiről észak-délire változik. Magyarország egyik legfontosabb turisztikai körzete. Bővebben...
Szállástérkép - Felső-Tisza-vidék
Kiváló a folyóvízi fürdőzésre, evezésre. Szálláshelyeit többnyire a falusi turizmus magánszállásadói biztosítják.
A Felső-Tisza az országhatár és Tokaj, a Közép-Tisza Tokaj és Tiszaug, az Alsó-Tisza megnevezés pedig, a Tiszaug és a déli országhatár közötti szakaszra vonatkozik. Bővebben...
Szállástérkép - Fertő-tó
Hotel, kastélyszálló, panzió, magánszállás jellemző a Fertő környéki falvakban.
A tó nagyobb része Ausztriához, a többi pedig Magyarországhoz tartozik. A Fertő-táj és ennek részeként maga a tó is a világörökség része. Magyarországi partvidékén a Fertő–Hanság Nemzeti Park, az ausztriain a Neusiedler See – Seewinkel Nemzeti Park található. Bővebben...
Szállástérkép - Hortobágy
Közeli szállás többnyire a Hortobágy falu vendégházaiban, fogadókban található.
A gyéren lakott vidék nagy része nemzeti park. A hortobágyi puszta és a hozzá társított alföldi pásztor- és betyár romantika az ország egyik idegenforgalmi vonzereje. Egyes részei közigazgatásilag Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez tartoznak. Bővebben...
Szállástérkép - Körösök-vidéke
A fürdői miatt is kedvelt térség városaiban, falvaiban minden típusú szállás megtalálható
A Körösvidék (románul: Crișana; németül: Kreischgebiet) egy olyan földrajzi és történelmi régió, mely jelenleg meg van osztva Románia és Magyarország között. Nevét az itt folyó Körösökről kapta: a Körös, a Fehér-Körös, a Fekete-Körös és a Sebes-Körös.
Keleten az Erdélyi-középhegység, délen a Maros, északon a Szamos, nyugaton pedig a Tisza határolja. A bővebben értelmezett Tiszántúl része. Területét a magyar-román határ szeli ketté. Bővebben...
Szállástérkép - Mátra
A természetet kedvelők "mekkája". A hegyvidéki apró falvakban inkább panziók és magánszállássok a jellemzők.
A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között. Itt található a mai Magyarország két legmagasabb hegycsúcsa, a Kékes (1014 m) és a Galya-tető (965 m). Bővebben...
Szállástérkép - Mecsek
A védett területekben gazdag hegyvidéken jellemző a falusi turizmus a falusi szállások elterjedése.
A Mecsek (horvátul Meček, németül: Metscheck) középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb csúcsa a 682 m-es Zengő. A hegység klímájában mediterrán és kontinentális hatások egyaránt érvényesülnek. Az északi és déli lejtők között jelentős éghajlati különbség alakult ki. Bővebben...
Szállástérkép - Őrség
"Fővárosa" Őriszentpéter, az egyik legkedveltebb nyugat-dunántúli úticél szállásai falusi panziókban, magánszállásokon találhatók.
Az Őrség zömében Nyugat-Magyarországon, kisebb részben a szlovéniai Muravidéken található történeti és néprajzi tájegység. Bővebben...
Szállástérkép - Pilis
Helyben Dobogókő és Pilisszentkereszt biztosít szálláslehetőséget.
A Dunántúli-középhegység legkeletibb kistája. Nem magas, de természeti szépségei (Budapest közelsége) miatt sokan felkeresik. Bővebben...
Szállástérkép - Somogy
A kulturális értékekben és védett természeti értékekben gazdag Somogyban minden típusú szállás megtalálható.
"Somogyország" földrajzi táj a Balaton és a Dráva között. Természetes határai nyugaton a Zalai-dombság, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyai-dombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva. A nemzeti parkokon kívül jelentős látnivaló a Zselici Tájvédelmi Körzet és a Boronka-melléki Tájvédelmi Körzet Bővebben...
Szállástérkép - Szigetköz
Győrön kívül a híres Lipóti Termál- és Élményfürdő/Campingben található a legtöbb szállás.
Öreg-Duna, Nagy Duna és a Mosoni-Duna által határolt, természeti értékekben is gazdag kistáj. Felső Szigetköz: Dunakiliti, Dunasziget, Feketeerdő, Mosonmagyaróvár, Halászi, Kisbodak, Püski, Máriakálnok, Kimle, Dunaremete, Darnózseli, Lipót, Hédervár, Mecsér, Ásványráró. Alsó Szigetköz: Dunaszentpál, Dunaszeg, Győrladamér, Győrzámoly, Győrújfalu, Győr, Vámosszabadi, Nagybajcs, Kisbajcs, Vének Bővebben...
Szállástérkép - Tisza-tó
A tó környékén elindult a falusi turizmus, a tó körül kempingek, szállodák, strandok épültek.
Poroszlón található a Tisza-tavi Ökocentrum, mely interaktív módon mutatja be a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti értékeit és élővilágát. A Tisza-tó vadvízi világa gyalog, kerékpárral, lóháton és csónakkal is bejárható. A Tisza-tavi madárrezervátum védett terület, csak vezetővel látogatható. Bővebben...
Szállástérkép - Velencei-tó
Szállodák, panziók, magánszállások biztosítják a nyaralók szállásait, kikapcsolódását.
Kedvező természeti és földrajzi adottságainak, valamint a mederszabályzásnak köszönhetően a Balatonhoz hasonlóan hazánk legkedveltebb üdülőhelyeinek egyike. Bővebben...
Szállástérkép - Vértes
Népszerű a várgesztesi villapark, a móri borvidéken fejlett a falusi vendégfogadás, a magánszállásadás.
Vértes mint tájegység 300–400 méter magas hegységet és az azt körülvevő pusztákat, réteket foglalja magába. Dunántúli-középhegység a Bakony és a Gerecse között terül el a Velencei-hegység és a Velencei-tó szomszédságában. A síkság és a hegység találkozásában rendkívül változatos domborzati viszonyok és klímahatások eredményeként ritka, gazdag élővilág figyelhető meg. Bővebben...
Szállástérkép - Zalai-dombság
A változatos táj szállásai között minden típus megtalálható.
A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén, a Nyugat-magyarországi peremvidéken elterülő földrajzi középtáj. Északon az Alpokalja, a Vasi-Hegyhát és a Kemeneshát, keleten a Keszthelyi-fennsík, a Balaton és a Rinya, délen a Mura, nyugat felé a Dráva-Mura-dombvidék (Szlovénia, Horvátország) határolja. A Zalai-dombság folyója a Zala, a Balaton legfőbb vízszállítója. Bővebben...
Szállástérkép - Zemplén
Vadregényes hegyvidék, borvidék, valamint várak (Boldogkői vár, Sárospatakon a Rákóczi-vár, Regéci vár, Szerencsi vár, Füzéri vár)hatalmas vonzerő. Szállásokat inkább a panziók és a magánszállások biztosítják
A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része. A Nagy-Milictől Tokajig húzódik. Bővebben...

Magyarországi szállások települések környékén, térképen